Negyedik rész - A változás szele

"A változás szele egyszercsak feltámad, és jön, hol lassan söpör el mindent, hol gyorsan támadt tornádóként jön, de a legveszélyesebb mégis az, amikor hol az egyik, hol a másik van jelen. "

Reggel arra keltem, hogy Louis ugrál rajtam, hogy keljek már fel, mert éhesek... Ohhh bazmeg. Flor és mindenki ült az asztalnál, és mindenki körülbelül olyan fejet vágott, hogy most ki leszek rúgva. Remek, na mindegy, időközben megérkezett Eleanor, Perrie és Danielle is megérkeztek, és nagyon fáradtak voltak, szóval bementem a konyhába, és bekapcsoltam. Kelly Rowland Commander szímű száma ment, a refrént már nem bírtam ki, muszáj volt énekelnem. Amikor vége lett a számnak már mindenki ott állt a konyhába, és az én magánprodukciómat nézték, én pedig szégyenlősen elfordultam, és csináltam tovább a reggelit, egy darabig semmit nem szóltam, csak főztem...
- De azért megkérdezhetem, hogy egy tízes skálán mondjuk... Oké, hogy borzasztó volt, de van esélyem, hogy énekes legyek? - Kérdeztem nagy mosollyal, próbáltam pozitív lenni, de tudtam, hogy kemény kritikát fogok kapni, mert nagyon gyenge voltam.
- Hát... Sok gyakorlással, és tényleges akaraterővel még lehet belőled valaki, de tényleg nagyon sokat kell gyakorolnod. - Mondta Perrie, láthatóan meg sem próbált kíméletes lenni, a hatás kedvéért még össze is húzta az ajkait. Nagyon csúnyán nézett rám, tényleg. Meg is ijedtem.
- Perrienek igaza van. - Mondta Louis. - Ha tényleg ez az álmod, akkor segíthetünk, de nagyon nagyon sokat kell gyakorolnod, nem azért, mert ez szörnyű volt, de a végére már nagyon elvesztetted a kontrollt, pedig ez csak egy háromperces szám volt, bár hozzá kell tenni, hogy Kelly Rowlanddel versenyeztél, és akár győzhettél is volna ha nem táncolsz. - Ezek a szavak nagyon sokat jelentettek nekem. Bár Daniellenek, Perrienek, és Eleanornak még csak a nevét ismertem, bevontam őket egy közös nagycsaládi ölelésbe.
- És akkor tényleg segítetek? - Mondtam, a könnyeimmel küszködtem, hiszen az volt az álmom, hogyy egyszer énekes lehessek.
- Én vállalom, már ha senkit nem zavar. - Mondta Perrie, kicsit félősen pillantott Zaynre, valószínűleg Zayn sokat féltékenykedett, amit meg is értek.. Azért Perrie Edwardsról beszélünk... Nem pedig valami másodrendű ronda csajról, de Zayn csak bólintott.
- De előtte fejezd be a reggeli csinálását, mert.... - Ekkor beleszagoltam a  levegőbe... Ó bazmeg a tojás... odafőtt. - Áááááá hívjátok a tűzoltókat, a NASA-t és evakuáljtátok az épületet, ZÁPTOJÁSSZAGVAAAAN. - Így ordítoztam végig a házat, miközben a többiek kidobták a tojást, és vajaskenyeret ettek. Jellemző. - Akkor mielőtt kirúgnátok, időre elkészítem az ebédet.
- Addig tudsz gyakorolni. - Mondta Peerrie mosolyogva, és bement velem a konyhába, ahol mindenféle hülye hangokat kellett kiadnom, aztán meg énekelgettem kicsit, és meg kellett állapítanom, rengeteget fejlődtem. Aztán midnenki ebédelt, természetesen én maradtam a mértékletesség híve, ezért Niall megint megette a kajám felét, de legalább ő tapasztaalta meg, hogy milyen szétrágni egy csomó borsot nem én. Háháháháháhá. Na szóval amint végeztünk, mindenki beült a nappalibe tv-t nézni, de mindenki valamilyen párral. Szóval én és Niall kínosan festettünk, de találtunk lehetőséget, mégpedig kifejlesztettük az amőbázás egy olyan módját, hogy közben tudjuk nézni, hogy hogyan rabolják el a morcos bácsik a szexi csajt.... Összegezve, ez is jó nap volt...

VÉGE